Saválló karima, cső, saválló idomSaválló karima, saválló forrcsőív, saválló szűkítő idom, saválló cső.
Saválló acél, nemesacél termékek:
A Szállítói ajánlatokban vagy javaslatokban szereplő termékek megfelelőségének ellenőrzése, hogy az adott körülmények között használható-e, a Vevő kötelezettsége és felelőssége.
Saválló forrcsőív ( saválló patentív ), 304 L minőség készlet:
DIN 2633 hegeszthető toldatos saválló karima, 304L min. készlet:
DIN 2576 Saválló lapos karima, 304L min. készlet:
DIN 2616 saválló hegeszthető T idom 1.4307 min. készlet:
Saválló edényfenék 304L min. készlet:
DIN 2616 saválló koncentrikus csőszűkítő 304L min. készlet:
Hegesztett saválló acélcső 1.4301 min. készlet:
Menetes saválló idom ( saválló fitting ) raktári készlet:Saválló acél menetesvég (saválló menetvég ) készlet:
Saválló acél karmantyú készlet:
Fitting saválló közcsavar idom készlet:
Fitting saválló könyök idom belső-belső menetes készlet:
Fitting saválló acél egál T idom készlet:
Fitting saválló acél záródugó készlet:
Fitting saválló acél szűkítő idom külső-belső menetes készlet:
Fitting belső-belső menetes saválló hollandi idom készlet:
Saválló tömlővég készlet:
Rendelhetők az alábbi saválló acél termékek:DIN 2605 saválló ív:
Anyagminőség: 1.4404, 1.4541, 1.4571
Ha eltérő méretű saválló ív érdekli, keressen bennünket.
DIN 2615 saválló T idom:
Ha eltérő méretű saválló T idomot rendelne, hívjon bennünket.
Saválló edényfenék:
Ha eltérő méretű saválló edényfeneket rendelne, keressen bennünket.
DIN 2616 saválló koncentrikus szűkítő:
Nagyobb átmérőjű saválló szűkítő rendelésnél keressen bennünket.
DIN 2642 saválló bördel:
Eltérő vagy nagyobb méretű saválló bördel rendelésnél hívjon bennünket.
A saválló acél termékek járatos anyagminősége: 1.4301, 1.4404, 1.4541 és 1.4571
Saválló acél termékekSaválló fittingek alkalmazási területei:
A hegtoldatos fittingeket kedvező tulajdonságaik, széleskörű alkalmazhatóságuk miatt az ipar és a hétköznapi élet számos területén alkalmazzák. Felhasználásukkal bármely csővezeték rendszer az egyes alkatrészek összehegesztésével egyszerűen kialakítható.
Élelmiszeripar és vegyipar
csővezetékek folyékony-és gázhalmazállapotú anyagok szállítására (tejipar és sörgyártás,
borkészítés, vegyipari és gyógyszeripari berendezések)
Építészet, épületgépészet
korlátok, kerítések, fűtés-, hűtés- és szellőzéstechnikai berendezések, uszodatechnika
Energiaipar
erőművek hőcserélő berendezései, szivattyúk, csővezetékek
Gépgyártás
gépek, berendezések agresszív közegben dolgozó, valamint esztétikus kivitelt igénylő alkatrészei, részegységei
Járműipar
belsőégésű motorok kipufogórendszerei, gépjárművek ütközői, terepjárók gallytörői, katalizátortokozás
Környezetvédelmi technológiák
szennyvízátemelők, szennyvíztelepek csővezeték-rendszerei
A hegtoldatos fittingeket a következő technológiai eljárásokkal gyártják:
- forgácsolás (karimák, hegtoldatos karimák)
- sajtolás (csőperemek, csőbilincsek)
- hidegen hajlítás (varratnélküli csőívek)
- mélyhúzás (csővég-lezárók, szűkítők, csőperemek)
- fémnyomás (csővég-lezárók, csőperemek)
- precíziós öntés (csővég-lezárók, szűkítők, varratnélküli "T" idomok, keresztidomok, nyerges csőtoldatok)
- hegesztés (könyökök, szűkítők, "T" idomok)
-- A korrózióálló acélok az összes járatos forgácsolási eljárással megmunkálhatók. A megmunkálandó anyag minőségén kívül a szerszám minősége és élkiképzése, a forgácsolási eljárás és a forgácsolási követelmények játszanak fontos szerepet A csővezetékek csatlakoztatásához szükséges karimák alapanyagaként melegen hengerelt lemez, kovácsolt, vagy üreges előgyártmány szükséges. A karimák méreteit a DIN 2642 sz szabvány szerint a 16. táblázat tartalmazza
-- A csőperemek, csőbilincsek, csővég-lezárók előgyártmányait, - többnyire lemezből sajtolással- mechanikus sajtón vágják ki. Az előgyártmányokat további alakítási műveleteknek (mélyhúzás, mélynyomás, hegesztés) vetik alá az anyag szakadási határán belül. Tetszőleges keresztmetszetű, vékonyfalú, csőszerű idomok gyártása is történhet az említett eljárásokkal. A lemezek alakíthatóságát különböző vizsgálatokkal lehet meghatározni. Ezek közül legfontosabbak a szakító-, a keménység- és a szövetvizsgálat, a hajlítópróba, az Erichsen-, ill. csészepróba.
-- A varratnélküli csőíveket varratnélküli csövekből hidegen hajlítással állítják elő. A csőívek hajlítási sugara általában az 1,5-2,5D tartományban van. A varratnélküli csőívek méreteit a DIN 2605 sz. szabvány szerint készítik.
-- A mechanikus sajtón kivágott előgyártmányokat mélyhúzással tovább alakítják húzógyűrűből és húzó-bélyegből álló szerszámban. A mélyhúzási eljárás során az erőhatás és az anyag alakváltozása különböző helyeken lép fel, minek következtében a felületnövekedés a lemezvastagság csökkenésével jár együtt.
-- Kis darabszámú hengeres felületű, változó falvastagságú forgástesteket, amelyeknél a mélyhúzószerszám önköltsége nem térül meg, fémnyomással készítenek. A nyomópad esztergapadhoz hasonlít, amelyen a nyomóforma forog. A kenőanyaggal bevont lemeztárcsát egy forgópofával nekiszorítják a nyomóformának. A nyomóvasat fogazott baknak támasztják és a lemezt a nyomóvas segítségével a nyomópofára hajlítják, hengerítik.
-- A precíziós öntés a bonyolult formájú, nem tengelyszimmetrikus (T-idom, asszim. szűkít,
csőív) fittingek fő előállítási módja, de tengelyszimmetrikus alkatrészek (kereszt-idom, szűkítők, csővégek stb.) is készülnek ilyen technológiával. Nagy pontosságú és finom felületű öntvényeket állítanak így elő. A nagy pontosság és a finom felület elállítását az teszi lehetővé, hogy az öntvényeket osztatlan formákban készítik, így nincs osztósík, a formázási kúposság minimális, a forma anyaga finom szemcsézetű. A kész öntvényt sorjázzák, felületét homokfúvással homogénné, fémtisztává teszik. A befejező megmunkálás forgácsolás. A precíziós öntvények gyártása kis súlyú, forgácsolási szempontból bonyolult, munkaigényes alkatrészek előállításához gazdaságos technológia.
-- A korrózióálló acélok hegesztéséhez alkalmazott eljárások a villamos ívhegesztés, a
védőgátas, ill. a Wolfram-elektródás hegesztés, a fedpor alatti és az elektrosalakos hegesztés. A lánghegesztést ritkán alkalmazzák, viszont az ellenálláshegesztés minden változata elfordul. A különleges hegesztő eljárásokat, mint az elektronsugarast, a plazmaívhegesztést, az ultrahang és a dörzshegesztést, ill. lézerhegesztést csak elvétve és különleges esetekben alkalmazzák
A hegtoldatos fittingek és a kapcsolódó alkatrészek felhasználási területein számos, a szabványok által rögzített követelményrendszer alakult ki.
- varratnélküli csőív - csőperem
- hegesztett csőív - karimák
- koncentrikus szűkítőidom - csőbilincs
- excentrikus szűkítidom - csővég-lezárás
- hegesztett "T" idom - keresztidom
- varratnélküli "T" idom - nyerges csőtoldat
Rozsdamentes menetes fittingek
A menetes fittingeket kedvező tulajdonságaik, széleskörű alkalmazhatóságuk miatt az ipar és a hétköznapi élet számos területén alkalmazzák. Felhasználásukkal a kialakított csővezeték rendszer rugalmasan átalakítható, az egyes részegységek könnyen lecserélhetők, jelentős idő takarítható meg a hegesztett fittingekhez képest.
- Élelmiszeripari és vegyipari berendezések
- Épületgépészeti elemek
Kiviteli formák:
A menetes fittingek felhasználási területein számos, a szabványok által rögzített követelményrendszer alakult ki.
- karmantyúk
- közcsavarok
- szűkítők
- dugók
- kupakok
- csavarzatok (hollandik)
- tömlőcsatlakozók
- könyökök, idomok
A kívánt termék pontos leírását segíti a megrendelési formátum. A felhasználónak természetesen lehetősége van arra, hogy megrendelésében a normáktól eltérő követelményeket fogalmazzon meg.
FÉMTANRÓL RÖVIDEN:
Mint minden acél, a korrózióálló acél is vasalapú ötvözet, amelyet leginkább a minimálisan 11,5-13%-os króm-.(Cr) tartalom jellemez. Természetesen a "korrózióállóság" mindig viszonylagosan értendő, a sokféle korrózióálló acél alkalmazhatósága behatárolt a korróziós környezet (közeg, hőmérséklet és egyéb körülmények) által. A felhasználó szempontjából éppen az a legfontosabb ismeret, hogy adott üzemelési körülmények között hol van az a határ, ameddig a rendelkezésre álló korrózióálló acélokat alkalmazni lehet.
ÖTVÖZŐK ÉS SZENNYEZŐK HATÁSA
Króm (Cr)
- A korrózióálló és hőálló acélok alapötvözője, a hatására kialakuló passzív hártya a korrózióállóság és a hőállóság szempontjából nélkülözhetetlen.
- Ferrit- és karbidképző.
- Finomszemcséssé teszi az acélt.
- Ha a Cr mennyisége az acélban eléri vagy meghaladja a 30%-ot, akkor azt nagyon nehéz alakítani.
Nikkel (Ni)
- Ausztenitképző.
- Javítja az általános (egyenletes) korrózióval szembeni ellenállást, főleg nem oxidáló folyadékokban.
- Javítja a helyi korróziófajtákkal szembeni ellenállást is.
- Jelentősen javítja az acél szívósságát, ezért néha a "csak" krómmal ötvözött martenzites, esetleg ferrites acélokhoz is ötvözik kisebb mennyiségben (néhány %) a mechanikai tulajdonságok javítása végett.
Karbon (C)
- Igen erős ausztenitképző, de ezt a hatását csak korlátozottan lehet kihasználni egyéb kedvezőtlen tulajdonságai miatt; ezért világszerte tudatosan törekednek a C tartalom csökkentésére.
- Jelentős mértékben rontja főleg az ausztenites acél korrózióállóságát, kristályközi korróziót idézhet elő, különösen a lokális korrózió különböző fajtáira (feszültségi-, pitting-, réskorrózió) való hajlamot növeli.
- Növeli a szilárdságot, a keménységet, csökkenti a szívósságot főleg 0 C alatti hőmérsékletenő
Mangán (Mn)
- Gyenge ausztenitképző.
- Javítja a repedéssel szembeni ellenállást a "teljesen" ausztenites acélok hegesztési varrataiban.
- A kiválásosan keményíthető (PH) ötvözetekben "keményítő" ötvözőként alkalmazzák a diszperz kiválásokhoz.
Szilícium (Si)
- Ferritképző.
- Ausztenites acélok korróziós ellenállását növeli.
- Melegrepedést okozhat ausztenites acélok hegesztése során.
- A hő és reveállóságot számottevően javítja.
- Nagy hőmérsékleten gátolja az acél karbonfelvételét, ha a közeg (környezet) karbonizáló hatású.
- Rontja a melegalakíthatóságot.
Molibdén (Mo)
- Ferrit- és karbidképző.
- Javítja a korrózióálló acélok általános korróziós ellenállását nem - oxidáló közegekben, a pittinggel (lyukkorrózió) szembeni ellenállást pedig minden közegben. A pittinggel szembeni ellenállás szempontjából a legfontosabb ötvöző. Ezt a tulajdonságát annak köszönheti, hogy a passzív hártya sérülése esetén "öngyógyító" hatást fejt ki, vagyis repasszivál.
- A kiválásosan keményíthető (PH) ötvözetekben "keményítő" ötvözőként alkalmazzák a diszperz kiválásokhoz (öregítés).
- Növeli a szilárdságot és a kúszásállóságot nagy hőmérsékleteken.
- Javítja a forgácsolhatóságot vagy kénnel (S) vagy foszforral (P) vagy pedig szelénnel (Se) együtt ötvözve.
- Rontja a melegalakíthatóságot.
Az ötvözők hatása az acél allotróp átalakulására
Nitrogén (N)
- Igen erős ausztenitképző.
- Jelentősen növeli a szilárdságot, ezt egyre inkább tudatosan kihasználják az újabban kifejlesztett acéltípusoknál, bár már jelenleg is sok N-nel ötvözött korrózióálló acélt használnak fel.
- Gátolja a szemcsedurvulást nagy hőmérsékleteken a nagy krómtartalmú - csak Cr-mal ötvözött - acélokban.
- A hegesztési varratok szívósságát csökkenti a 0 C alatti hőmérsékleten.
Réz (Cu)
- Gyenge ausztenitképző.
- Javítja a feszültségi korrózióval szembeni ellenállást számos közegben.
- A kiválásosan keményíthető (PH) ötvözetekben "keményítő" ötvözőként alkalmazzák a diszperz kiválásokhoz (öregítés).
- Rontja a melegalakíthatóságot.
Alumínium (Al)
- Erős ferrit- és nitridképző.
- A hő- és reveállóságot jelentősen javítja.
- A kiválásosan keményíthető (PH) ötvözetekben "keményítő" ötvözőként alkalmazzák a
diszperz kiválásokhoz (öregítés).
Wolfram (W)
- Ferritképző.
- Javítja a hőálló acélok kúszási ellenállását, növeli a szilárdságot nagy hőmérsékleteken.
Vanádium (V)
- Karbidképző.
- Javítja a hőálló acélok kúszási ellenállását, növeli a szilárdságot nagy hőmérsékleten.
Kobalt (Co)
- Javítja a hőálló acélok kúszási ellenállását, növeli a szilárdságot nagy hőmérsékleteken.
Titán (Ti)
- Erős karbid-, ferrit- és nitridképző.
- Az ausztenites korrózióálló acélokban a karbon lekötésére szolgáló "stabilizáló" ötvöző, ha
a C- tartalom nagysága ezt szükségessé teszi. A Ti ötvözésével a nagy Cr- tartalmú karbidok szemcsehatármenti kiválását akadályozhatjuk meg az 500-900 C-os hőmérséklettartományban.
- Növeli a hőálló acélok szilárdságát nagy hőmérsékleteken.
- Kiválásosan keményíthető (PH) ötvözetekben "keményítő" ötvözőként alkalmazzák a diszperz kiválásokhoz (öregítés).
Nióbium (NB) az angol nyelvterületen
Columbium (Cb)
- Erős karbidképző.
- Ferrit- és nitridképző.
- A titánhoz hasonlóan az ausztenites korrózióálló acélokban a karbon lekötésére szolgáló "stabilizáló" ötvöző, ha a C tartalom nagysága ezt szükségessé teszi. A Nb ötvözésével szintén a krómkarbidok szemcsehatármenti kiválását akadályozhatjuk meg az 500-900 C-os hőmérséklettartományban.
- Szilárdságnövelő hatását egyre gyakrabban használják ki.
- A kiválásosan keményíthető (PH) ötvözetekben "keményítő" ötvözőként alkalmazzák a diszperz kiválásokhoz (öregítés).
Foszfor (P), kén (S) és szelén (Se)
- A három elem, mint ötvöző, javítja az acél forgácsolhatóságát. Ugyanezen célból ötvözési kombinációkat is alkalmaznak, pl. S+P vagy S+Mo, Se+Mo stb.
- A szóban forgó elemekkel való ötvözés rontja a korrózióállóságot, különösen pedig a hegeszthetőséget, mivel a varratban repedések keletkezhetnek.
A foszfort egyes ausztenites szövetszerkezetû kiválásosan keményíthető (PH) ötvözetekben "keményítő" ötvözőként alkalmazzák a diszperz kiválásokhoz (öregítés).
OSZTÁLYOZÁS
A korrózióálló acélokat szövetszerkezet, ötvöző-tartalom és fizikai tulajdon-ságok alapján osztályozzák.
Megkülönböztetnek:
- ferrites
- martenzites
- ausztenites
- duplex
- kiválással keményedő acélokat.
A különböző, jellemző szövetszerkezetû acélok az eltérő ötvözőtartalmak következtében különböző kémiai, fizikai és mechanikai tulajdonságúak. A felhasználáskor gondos mérlegelés alapján kell az igénybevételi viszonyoknak legjobban megfelelő acélfajtát kiválasztani.
FERRITES ACÉLOK
A ferrites acélok legfontosabb ötvözőeleme a króm. Esetenként már 12% krómtartalom is elegendő ahhoz, hogy az acél felülete oxidáló közegben passzíválódjon és korrózióállóvá váljon. A tiszta vas- króm rendszerben 13% krómtartalom felett elmarad a - átalakulás. Ilyen acélokra a ferrites szövetszerkezet a jellemző, a dermedés kezdetétől a szobahőmérsékletig.
A krómhoz hasonlóan csökkenti az ausztenitmezőt a molibdén, az alumínium, a szilícium, a titán és a nióbium. Ezeket az ötvözőfémeket nevezzük ferritképzőknek. Ezekkel ellentétes hatású, az acélok fontos kísérőeleme a karbon, amely a színvashoz hasonlóan a vaskróm rendszerben is növeli az ausztenitmező kiterjedését.
A ferrites acélok elméletileg 15%...30% krómot és 0,1%-nál kevesebb karbont tartalmaznak. A ferrites acélok korrózióval szembeni ellenállását a krómtartalom növelésével, illetve molibdén-, titán- és nióbiumötvözéssel lehet javítani.
A ferrites acélok melegalakítás után finomszemcsés szövetszerkezetûek, ha az utolsó alakítást 800 C alatt végzik. A melegalakítást követő 800 C-ig terjedő hőkezeléssel és levegőn vagy vízben végzett gyors lehûtéssel (lágyítás) jó technológiai tulajdonságok érhetők el.
A hőkezelt és finomszemcsés ferrites acélok átlagos mechanikai tulajdonságai:
- folyáshatár kb. 300 MPa;
- szakítószilárdság 450...650 MPa;
- nyúlás (L0 = 5d) kb. 25%
A finomszemcsés ferrites acél szövetszerkezete 1000 C fölé hevítve rohamosan eldurvul és a szemcsehatárokon kiváló karbidok hatására elridegedik. A hegesztést követően a hőhatásövezetben ugyancsak szemcsedurvulás és elridegedés lép fel, ezért nyomástartó edényekhez nem használják ezeket az acélokat.
Jellemző a 400...500 C között fellépő keménységnövekedés és ezzel együtt járó elridegedés. Ez az ún. 4ü5 C-os elridegedés az ütőmunka-érték hirtelen csökkenésével jár. A szemcsedurvulás és a karbidkiválás okozta elridegedés ma már kiküszöbölhető azáltal, hogy a ferrites acélokat ultratisztaságú minőségben elektronsugaras átolvasztással állítják elő. Az ilyen nagy tisztaságú acélokban legfeljebb 0,002% karbon és 0,010% nitrogéntartalom sem karbidkiválás, sem szemcsedurvulás révén nem okoz elridegedést. A nagy tisztaságú ferrites acélokat az előnyös mechanikai, korrózióállósági tulajdonságai, valamint a feszültség korrózióval szembeni érzéketlensége miatt kiterjedten használják a vegyipari készülékekben.
MARTENZITES ACÉLOK
A legfontosabb ötvözőelemek ebben az acélcsoportban a
- króm 12...18%,
- karbon 0,1...1,2%,
- nikkel kb. 2,5%-ig,
- molibdén kb. 1,2%-ig,
Martenzites acélokat 0,40% karbontartalomig nemesíthető, 0,40% karbontartalom felett edzett minőségû acélként használják. Az első csoport acéljait - az általános nemesíthető acélokhoz hasonlóan - a jó mechanikai tulajdonságok jellemzik. A hőkezelés a karbonacélokhoz hasonlóan 980...1100 C-os hevítés után olajban, vagy levegőn végzett edzés és 600 C feletti megeresztés.
A nemesített martenzites acélok mechanikai tulajdonságai:
- folyáshatár 450...600MPa,
- szakítószilárdság 600...950MPa,
- nyúlás (L0 = 5d) 18...14%,
- ütőmunka (DVM próbatest) 55...30 J.
A martenzites acélokat 600 C-ig jó tartószilárdsági tulajdonságuk miatt – némi ötvöző-tartalom eltéréssel - hidrogénnyomásálló és melegszilárd acélként is használják. A 0,40%-nál nagyobb karbontartalmú martenzites acélokat edzés és feszültségmentesítés után a szerszámacélokkal megegyező keménységû állapotban szokás felhasználni. A martenzites acélokat a melléklet tartalmazza. Az azonos karbontartalom mellett a növekvő krómtartalom javítja az acél korrózióállóságát. A KO16 és KO1ü acélok nikkellel és molibdénnel vannak ötvözve. A nikkel növeli az ausztenitmezőt, ezért nagyobb krómtartalom esetén is lehet ezeket az acélokat nemesítéssel hőkezelni. Ilyen állapotban kiváló szívóssági tulajdonságukkal tûnnek ki. A nikkel ezekben az acélokban növeli az átedzhetőséget, ezért még nagyobb szelvényvastagság esetén és levegőhûtéssel nemesíthetők. A molibdén javítja a korrózióállóságot. A nagyobb karbontartalmú martenzites acélokba a szemcsefinomításhoz 0,20% vanádiumot is szokás ötvözni.
- A martenzites korrózióálló acélok esetében a jelentős keménység (szilárdság) és a mérsékelt, vagy közepes agresszivitású közegekkel szembeni korrózióállóság kombinációjáról van szó.
- Élelmiszeripari és háztartási berendezések és eszközök alkatrészei, orvosi segédeszközök, mûszerek, ipari kések, szelepek, turbinalapátok és sok más alkatrész anyagaként használatosak.
- Sokszor kihasználják ezen acélok jó kopásállóságát, viszonylag magas kifáradási határát, erózióval szembeni ellenállását és kedvező kúszásállóságát magas hőmérsékleteken.
AUSZTENITES ACÉLOK
A korrózióálló acélok legfontosabb csoportját képviselik ezek a króm - nikkel, vagy króm - nikkel - molibdén ötvözésû acélok. Jellegzetes összetételük:
- króm 16...26%;
- nikkel ü...26%;
- karbon max. 0,12%;
- molibdén 5,0%
A felsoroltakon kívül még titánnal, nióbiummal, rézzel és nitrogénnel ötvözik. A jó forgácsolhatóság elérésére esetenként növelt kéntartalmú minőségeket is gyártanak. A korrózióálló acéloknak a króm mellett a nikkel a legfontosabb ötvözőeleme. Hatására javul a vas- króm ötvözetek korrózióállósága, de jelentős szerepe van az ausztenitmező növelésében is. A vas-nikkel ötvözetekben csak a 20%-nál nagyobb nikkeltartalom, a 18% krómtartalmú acélokban viszont már 8% nikkeltartalom is stabilizálja szobahőmérsékleten az ausztenites szövetszerkezetet. Ez a króm-nikkel acélok szöveteloszlását feltüntető ábrából is jól megállapítható (10. ábra). A nikkel és karbon mellett még a mangán és a nitrogén is ausztenitképző ötvözőelem. A korrózióállóság szempontjából különösen fontos az acélok karbontartalma.
KORRÓZIÓ
A rozsda- és saválló acélok igen jó korrózióállósága a felületen kialakuló védőrétegnek tulajdonítható, amely a legtöbb közegben az anódos oldódást nagymértékben vagy teljesen megakadályozza. A védőréteg kialakulásához szükség van az oxigén jelenlétére is, amely vagy elemi formában vagy kémiai vegyületekből szabaddá válva vesz részt a passziválási folyamatban.
A fémek korróziós folyamatában az oldódó fém ionos alakba megy át és elektron képződik. A szabaddá váló elektronok a fémben visszamaradnak. A negatív töltésû fém és a fémionok által pozitív töltésûvé vált elektrolit között feszültségkülönbség keletkezik, amely a fémoldódás egy bizonyos értékénél kiegyenlítődik, Azt a feszültségi értéket, amikor nincs anyagfelbomlás, illetve az ebből következő korróziós folyamat is megszûnik, nevezzük egyensúlyi feszültségnek. Ha azonban az elektrolitban oxidáló közeg van, amely a fém felületén az elektronok segítségével redukálódni tud, a fém elbomlása folytatódik olyan mértékben, amint oxidáló közeg jut a fémfelülethez. A természetben a leggyakoribb oxidáló közeg az elektrolitban oldott oxigén.
Korrózióállóság
A fémnek az a képessége, hogy ellenálljon a korróziós közeg hatásának. Mint minden
fémötvözet, a korrózióálló acélok korrózióállósága is relatív és behatárolt, csak meghatározott
közegekben, meghatározott körülmények között képesek a korróziónak ellenállni. Nagyon
nehéz általános megállapításokat tenni a korrózióállóságot illetően, mivel pl. az erősen
ötvözött korrózióálló acélok pl. ellenállást tanúsítanak számos agresszívnek ismert (pl. savas)
közegben, ugyanakkor korróziót szenvednek ártalmatlannak tûnő közegekben.
ÉLELMISZERIPARI FITTINGEK
A különböző élelmiszeripari technológiák, eljárások fejlődésének köszönhetően, valamint a minőségi követelmények változása miatt egyre inkább előtérbe került a rozsdamentes termékek alkalmazása. A rozsdamentes csövek elterjedése az élelmiszeripari berendezések és gépek gyártásánál, a gyógyszeriparban, víztisztító és ivóvízhálózatoknál, a borászat, sör és üdítőitalgyártás valamint a tejiparban meghatározta a fittingek rozsdamentes acélokból történő előállításának szükségességét.
Jellemző felhasználási területek az élelmiszer és gyógyszeriparban
ˇ Élelmiszeripari berendezések
élelmiszeripari csővezetéki szerelvények
ˇ Gyógyszergyártás
csővezetékek folyékony és gáznemű anyagok szállítására, adagolók, pillangószelepek
ˇ Víztisztító berendezések és ivóvízhálózatok
szűrők, átfolyásellenőrzők, fojtószelepek
ˇ Borászat, sör és üdítőitalgyártás
tartályalkatrészek, csővezetéki szerelvények, csapok
ˇ Élelmiszeripari gépgyártás
szivattyúk, nyomásmérők
ˇ Tejipar
kötőelemek, csővezetéki szerelvények, szűrők, átfolyásellenőrzők
Az élelmiszeripari fittingek alkatrészeit a következő technológiai eljárásokkal gyártják:
- forgácsolás (karimák, csavarzatok, armatúrák)
- csőalakítás (varratnélküli könyökök)
- sajtolás (csőperemek, csőbilincsek)
- mélyhúzás (csőkupakok, szűkítők, csőperemek)
- mélynyomás (csőkupakok, szűkítők, csőperemek)
- precíziós öntés (csőkupakok, szűkítők, varratnélküli T -idomok, csapok
keresztidomok, nyerges csőtoldatok)
- hegesztés (hegesztett könyökök, sz:kítők, T - idomok)
- polírozás (hegesztett könyökök, szűkítők, T - idomok)
- A korrózióálló acélok az összes járatos forgácsolási eljárással megmunkálhatók. A megmunkálandó anyag minőségén kívül a szerszám anyaga és kiképzése, a forgácsoló eljárás és a forgácsolási követelmények játszanak fontos szerepet. A csővezetékek csatlakoztatásához szükséges menetes csőcsatlakozók alapanyagaként melegen hengerelt lemez vagy üreges csőelőgyártmány szerepel.
- A varratnélküli könyököket a húzott csövek hideghajlítása során állítják elő. A csővek hajlítási sugara általábanaz 1,5 - 2,5 D hajlítási tartományban van. A csőidomok, csőperemek, csőbilincsek, csőkupakok előgyártmányait többnyire lemezből mechanikus sajtón vágják ki. Az előgyártmányokat további alakítási műveleteknek vetik alá (mélyhúzás, mélynyomás, hegesztés) az anyag szakadása nélkül. Tetszőleges keresztmetszet:, vékony falú, csőszer: idomok gyártása is megoldott az említett eljárásokkal.
- A mechanikus sajtón kivágott előgyártmányokat mélyhúzási eljárással tovább alakítják húzógyűrűből és húzóbélyegből álló szerszámban. A mélyhúzási eljárás során az erőhatás és az anyag alakváltozása különböző helyeken lép fel, minek következtében a felületnövekedés a lemezvastagság csökkenésével jár együtt.
- A precíziós öntvénygyártás nagy pontosságú és finom felület: öntvények előállítására szolgáló eljárás. A nagy pontosság és a finom felület előállítását az teszi lehetővé, hogy az öntvényeket osztatlan formákban készítik, s így nincs osztósík, a formázási kúposság minimális, a forma anyaga pedig finom szemcsézet:. A precíziós öntvénygyártás kis súlyú, forgácsolási szempontból bonyolult, munkaigényes alkatrészek gyártásához gazdaságos technológia.
- A korrózióálló acélok hegesztéséhez alkalmazott eljárások a villamos ívhegesztés, a védőgáz-(AFI), ill. a wolfram védőgázas hegesztés (AWI), a fedőpor alatti és az elektrosalakos hegesztés. Ritkán alkalmazzák a lánghegesztést, viszont az ellenálláshegesztés minden változata előfordul. A különleges hegesztő eljárásokat, mint az elektronsugaras, a plazmaívhegesztést, az ultrahang és a dörzshegesztést csak elvétve és különleges esetekben használják.
- Az élelmiszeripari fittingek gyártásánál fontos szempont a különböző közegekkel érintkező
felületek minősége. A felületek minőségét kézi vagy gépi(mechanikus) polírozással biztosítják. Az alkatrészek belső felületeinek minősége a mindjobban elterjedő elektropolírozással biztosítható.
Összetétel, tulajdonságok, szállítási feltételek:
DIN 11850 Élelmiszeripari rozsdamentes csövek. Általános követelmények.
DIN 11851 Menetes csőcsatlakozók.
DIN 11852 Csőidomok. Élelmiszeripari armatúrák,
DIN 11854 Menetes tömlőcsatlakozók, Tömlőcsatlakozók, Kúpos tömlőcsatlakozók,
DIN 1/440 Rozsdamentes acélok, Szállítási feltételek, Anyagminőségek,
DIN 1/445 Hosszvarratos rozsdamentes csövek, Általános követelmények,
Műszaki szállítási feltételek.
DIN 1/446 Varratnélküli rozsdamentes csövek. Általános követelmények
M:szaki szállítási feltételek.
SEW 400 Rozsdamentes hengerelt és kovácsolt acélok
Méretek és tűréseik:
DIN 405 (1.rész) Körkörös menetek. Menetprofilok. Névleges méretek. Menetsorok.
DIN 405 (2.rész) Méreteltérések és t:rések.
DIN ü168 Általános tűrések. Hosszúsági és szögméretek. Alak és helyzetméretek.
DIN 11850 Élelmiszeripari rozsdamentes csövek.
DIN 11851 Menetes csőcsatlakozók.
DIN 11852 Csőidomok. Élelmiszeripari armatúrák.
DIN 11854 Menetes tömlőcsatlakozók. Tömlőcsatlakozók. Kúpos tömlőcsatlakozók.
DIN 1188ü Szerelvények élelmiszerek számára. Zsinórmenetes csatlakozók.
Menetes csonkok, kúpos csonkok.
Felületminőség:
DIN 11850 Élelmiszeripari rozsdamentes csövek.
DIN 4ü66 Különféle gyártási eljárásokkal elérhető felületi érdességek.
DIN 1ü445 Csövek kivitele.
DIN 1ü440 Rozsdamentes acélok. Szállítási feltételek.
DIN ISO 1302 Felületi minőség megadása műszaki rajzon.
SEW 400 Rozsdamentes hengerelt és kovácsolt acélok
Vizsgálati szabványok:
DIN 50145 Fémek vizsgálata, szakítópróba
DIN 50114 Szakítópróba 3 mm-nél kisebb falvastagságú lemezek esetében
DIN 50914 Kristályközi korrózióval szembeni ellenállás vizsgálata (StrauU-test)
DIN 50049 Anyagvizsgálat eredményeinek bizonylatolása, minőségtanúsítás
SEP 1925 Elektromagnetikus tömörségvizsgálat
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||